Súri Evangélikus Egyházközség
 
1%

1%

 
Menü
Súri Evangélikus Egyházközség
Püspökválasztás
Templom
Parókia
Hírek
Lelkészeink
Lelkészi Jelentések
Elérhetőség
Esperes Beiktatás.
Presbiterek
Konfirmáció
Alkalmaink
Nagyvelegi Tábor.
Finn kapcsolat
A választásokról
Régi képek
Bakonycsernyei Gyülekezeti Oldal
Súri Evangélikus Lelkész Blogja
Temető rendelet
 

**Sok szeretettel üdvözlöm a látogatót.**

Frissítve:2016.10.08. _Kérem kísérje figyelemmel a "hírek" oldalt._ A hírek oldal alján videó-linkek találhatóak

Településünkről.

Súr Komárom-Esztergom megye legdélibb területén fekszik, így közvetlenül határos Veszprém és Fejér megyével. A csendes, tiszta levegőjű község kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. Vadban gazdag erdőségeivel, vadregényes völgyekben elhelyezkedő halastavaival a vadászat, horgászat és természetjárás kedvelőinek egyaránt kedvelt úti célja lehet. Súr télen a környék sportközpontjává válik. Megfelelő hóviszonyok esetén 300 méter hosszú, 15%-os lejtésű, kapaszkodós felvonóval ellátott, villanyvilágítású sípálya működik a településen. A községből könnyen elérhetők a Bakony-hegység legszebb túraútvonalai, valamint megtekinthetők a környék olyan nevezetességei, mint Csatka, Zirc, a Cseszneki vár és az Ördög-árok. **Település lakossága 1317 fő, megyénkben talán az egyedüli település, amelynél nem jelentkezik a lakosság elöregedése. Az össznépesség 24,6 %-a (329 fő) 18 éven aluli. A lakosság 18,3 %-a (241 fő) 60 éven felüli, ez az arány mindenképpen pozitívumként értékelhető.**

**Súr község rövid története:**

A község első okleveles említése 1436-ból származik, de a település határában fellelt ókori pénzmaradványok tanúskodnak róla, más népek által is kedvelt volt a vidék. Neve valószínűleg személynévből keletkezett /SWR/. Kezdetben Zichy család birtokolta, 1441-től a falu a pálos rendi szerzeteseké volt, katolikus egyházáról 1491-től vannak adatok. A telepesek által kialakított jobbágytelkeken a gabonafélék mellett zöldség-, gyümölcs és kendertermesztés az erdőben fakitermelés, faszénégetés is folyt. Az elégetett fa hamujából szappant főztek. A török pusztítás következtében 16. században elnéptelenedett a település. Az 1598-ban született Zichy Pál, a török által birtokáról kiűzött nemes kardjával és töretlen királyhűségével emelte naggyá utódait. Egyetlen gyermeke István, 1641-ben Győr, Vázsonykő, és Veszprém parancsnoka. III. Ferdinándtól 1650. április 20-án érdemelte ki új birtokát, Várpalota várát a hozzá tartozó falvakkal. 1679-ben Lipót császár grófi rangra emelte. Az utódok Zichy János és Zichy István grófok barátságosan megosztoztak közös kezelésben lévő birtokaikon. **A korabeli hiteles jegyzői dokumentum szerint: Először: nekem, János grófnak, a választás megadatott szabadsága szerint, részemül jut Sur falu összes pusztáival**A háború, a nyomában érkező járványok a török hódoltság másfél évszázada alaposan megtizedelték a lakosságot. A Zichyek 1715-től kezdődően felvidéki szlovák evangélikus telepesekkel *szállatták* meg üresen maradt pusztáikat. A Zichy grófok által betelepített lakosság az 1724-ben keletkezett, szomszédos pusztákra vonatkozó telepítési szerződés tanulsága szerint, az erdő irtása után hat, a szőlőtelepítés után kilenc évig adómentességet élvezett. Az említett telepítési szerződés nem tér ki a hit gyakorlásának módjára. **Mégis érdemes megjegyezni, hogy az 1681-es Soproni Országgyűlés 25. törvénycikke, a kiharcolt vallásszabadságot a nemesekre korlátozza, és a jobbágyok vallásgyakorlását a földesuraik hatáskörébe utalta. Ennek megfelelően, egészen nyilvánvaló hogy a szlovákajkú evangélikus telepesek is szabad vallásgyakorlásra kaptak ígéretet új uraiktól.** Az 1983-ban keltezett gyülekezettörténet szerint, **gróf Zichy János 1746-ban engedélyezte a súri gyülekezet szabad vallásgyakorlását.** Az említett okmányt nem leltük fel. Az 1800-as évek második felében a község katolikus egyháza az Ágostonrendi szerzetesek kezébe került, ők szerezték meg a környező birtokok egy részét is. A 19. században a földeken főként rozst termesztettek. A település és annak lakóinak száma a II. világháborúig nem sokat változott. Ekkor azonban a háború pusztítása, a fosztogatások még sokáig hátráltatták a község fejlődését. Jelenleg az aktív keresők az iparban dolgoznak, és naponta ingáznak lakó- és munkahely között.

**Nevezetességek :** A műemlék jellegű, 1784-ben emelt késő-barokk, római katolikus templom. Az 1785-ben épült evangélikus templom. A 2004 évben épült evangélikus közösségi ház. Az őskeresztény Apostoli Egyház felújított, kibővített imaháza, és Hitmélyítő Tábora. A II. Világháborús emlékmű.

**Rendezvények:** A márciusi Bakonyi Népművészeti Fesztivál. A májusi Falunap. Az októberi szüreti felvonulás.

Az Evangélikus Egyházi tagok teljes létszáma 430 fő.

*Minden megtalálható, ami a mai elvárásoknak megfelel.*

**Ezek a következők :** közüzemű víz, csatornahálózat, vezetékes gáz, Óvoda, Iskola 115 gyermekkel, háziorvos, nagyon jól felszerelt fogászati rendelő, Gyógyszertár, és már ide kell sorolni a Postát is.

**Ami a szórakozást biztosítja:** idősek napközi otthona, helyi kábeltelevízió keddi napokon saját szerkesztésű műsorral, horgásztavak, vadászati lehetőség, teleház, ifjúsági klub, 7918 db. könyvkészlettel rendelkező könyvtár, melyben CD-rom könyvkészlet is van.

Napiige
?Jákób Bételnek nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele.? (1Móz 35,15)
 
Képek

Súr

Súr


 
© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster